Napi Tuti

A mai napra is kinéztem egy kellemes kis találkozót, bár régen megfogadtam, hogy az íreket soha többé nem fixírozom, mert kiszámíthatatlan bagázs, lehet a whiskey miatt. Ez persze biztos csak egy sztereotípia, így el is hessegetem, egyébként is, az ilyen ínséges időkben, mint a Tzatziki-szezon az embernek nyitott szemmel és (sajnos) pénztárcával kell járnia és reménykednie, hogy ami kirepül, az párt talál, és le is fial. Szóval irány a zöld föld, keressük meg azt az üstnyi aranyat a szivárvány lábánál.

Maradjunk a hivatalos sorrendnél, azaz kezdjük a hazaiakkal. Jelen esetben ez a gárda az Athlone lenne, akik felkerültek a nagyfiúk közé és látszik még bizony, hogy messze vannak az érett, idevaló kortól. Igaz, már túl vannak 20 meccsen, de eddig csak 11 pontot szereztek, így nem meglepő, hogy a 12., legutolsó helyen szerepelnek. A vendégmérleggel van a legnagyobb gond, 10-ből csak egy döntetlenre futotta, a többi totális bukás volt. Legutóbb a rossz formában levő Limericket verték hazai pályán, de ez még nem jelenti azt, hogy egy jó minőségű keretről és stábról beszélünk. Persze, minden viszonylagos. A csapatot 26 játékos alkotja, mindjük ír állampolgár, és természetesen nem tartoznak a legértékesebbek közé. Ami hátráltatja őket a rossz játékuk mellett az nem más, mint a sérültek listája: A.Collins (D 4/0), P.Skinner (elsőszámú kapus), A.Byrne (D 15/1), G.Rusk (F 16/1), S.Byrne (D 17/0), P.Gorman (F 18/8 házi gólkirály). Ebből is látszik, hogy hálóőr poszton is gond van, de a hogy az eddigi 22 lőtt gólt szerzőből 10-nyi kiesett, ráadásul két csatár képében talán még nagyobb gond. A fentebb említett hazai 3-0 alkalmával mind játszottak, ám a 2. félidőben már cserélgetni kellett őket a sérülések miatt, nem meglepő, hogy gólnélküli unalomba csapott át az a 45 perc. Nem meglepő, hogy idegenben ki is kaptak 2-0-ra egy színtelen-szagtalan játékkal a Dundalk ellen.

A vendég St. Patricks, akik a szigetek védőszentjének nevét viselik, most vannak túl egy méretes zakón. A bajnoki forduló hiánya miatt közvetlen egymás után játszottak a Legia Varsóval, akiket idegenben egy X-re még megfogtak, ám hazai pályán belerohantak a késbe, és egy 5-öst gurított nekik a jóval esélyesebb lengyel bajnok. Szóval a tavalyi aranyérmes nincs nagy formában, a fenti kettővel együtt 4 meccse nyeretlen, de hozzá kell tenni, hogy a másik kettő találkozót nem Athlone szintű gárdák ellen nyomták le a srácok. Tehát ez az a meccs, ami tökéletes esélyt ad a javításra, a hazaiak helyezése, játékereje és sérültlistája végett végképp. Csapatuk állománya 23 főre rúg, de egyértelmű, hogy a jelenlegi 4.-nek jóval erősebb focistái vannak, összértékük több mint kétmillió fontra rúg, míg az Athlone esetében ez a szám fél millió alatt van. Egyetlen egy baljós felhő a 7 meccses idegenbeli nyeretlenségi széria, de egyszer minden sorozatnak meg kell törnie.

Szóval összefoglalva az Athlone a „friss” feljutó, sokkal gyengébbek, legutolsók, és több fontos sérültük is van. A St. Patricks tavaly aranyérmes lett, erős keretük van, talán motiváltabbak is a jelenlegi 4. hely miatt, hisz nem ezt várták, főleg hogy a szezon több min fele elment már, de az éllovas Dundalk még nem behozhatatlan. Vendég győzelmet várok, minden csicsa-micsa nélkül.