KHL-szieszta és NHL-fieszta, 2013-01-21

A cím persze csak játék a szavakkal, viszont komolyan azt gondolom, töltsük kellemesen a napunk, méghozzá jégkoronggal.

Általában az NHL-alapszakasz meccseire azt szoktam mondani, hogy ha falhoz állítanának és egy baljós méretű kőgolyóval fenyegetnének arra az esetre, ha nem tippelek, bizony, nem kizárt, hogy azt mondanám, essünk túl rajta. A nyitónapon viszont a Los Angeles Kings-ben nagyon bíztam. Brutális verést kaptak a Chicagótól. Ma a Tippmixen is debütál az NHL és rögtön van a tétlapon olyan találkozó is, amelyik helyi idő szerint pont délben kezdődik, ami Magyarországon kellemes esti mérkőzés. És ha már a 2011-es bajnok a házigazda, a KHL mai programjában is megtaláltam a 2011-es bajnokot. A két évvel ezelőtti Stanley Kupa győztes és a két évvel ezelőtti Gagarin Kupa elhódítója tehát a Csúszós rovat figyelmének középpontjában.

Ebéd után kezdjük egy kis KHL-lel! Avtomobiliszt Jekatyerinburg – Szalavat Ufa.

Csak becsusszan a rájátszásba az Ufa, nagyon úgy néz ki. Tavaly évvégén otthontalanok voltak egy teljes hónapig. Kivert kutyák, most találnak magukra. Az U20-as vébé miatt keringtek szerte a nagy szláv világban, utána elmentek szórakozni egyet Svájcba, ahol jót cicáztak a gyengécske cseh Vitkovicével, a két svájci csapatot pedig gálánsan hagyták nyerni, élvezzék csak nyugodtan a dicsőséget, hogy KHL-csapatot vertek. Meggyőződésem, hogy ott pihenték ki a korábbi idegenbeli KHL-es gyűrődéssorozatot. És fel is töltekeztek alaposan, gondolom, jót tehetett nekik a nyugati levegő, mert azóta agyonütötték az NHL-rajt miatt földre rogyasztott Dinamó Moszkvát és Metallurg Magnyitogorszkot is, vagyis két olyan csapatot, akik akár még a bajnoki döntőig is elkorizhatnak. (Csak csendben jegyzem meg, ehhez nemcsak olyan gigászoknak lehet még szavuk, mint a Kazány, az SZKA, az Omszk és a CSZKA, hanem pl. a Szalavatnak is. Ma „verni kéne idegenben is”-típusú ellenfélhez látogatnak.)

Ezután ugordjunk két földrésznyit nyugatra!

Jó két és fél órával a mai KHL-meccsünk vége után az esténk sem lesz jeges hangulatú, ha a jégkorongot választjuk. Boston Bruins - Winnipeg Jets.

A Kings szombati meccsének apropóján mondtam egy-két általánosságot, amelyek be is igazolódtak. Említettem korábbi tapasztalataimat, miszerint az NHL az összes sportág összes általam valamilyen szinten is követett bajnokságát figyelembe véve, az a pontvadászat, ahol a legkisebb a hazai győzelmek aránya. Magyar idő szerint szombat este egyszerre 3 találkozóval rajtolt az évad és mind a három egyből vendégsikert hozott. Azt is előrevetítettem, hogy a nézők szeretik a 4 a 4-re játszott hirtelen halált, így vélhetően a Tippmix X-es szorzói is elmaradnak a KHL-ben megszokott szép oddszoktól, ígyhát és svéd Elitserien-ből ismert 3,8-3,9 közötti értékekre számítsunk csupán. Azt kell mondjam, még optimista is voltam, hiszen a mai kínálatban szereplő 7 db NHL-ütközetből 4-et csupán 3,65-re kínálnak az X-vadászok számára. Nagy kockázat – kis nyeremény, keressük inkább a nyerő esélyt.

Két éve, amikor a bostoni bocsok általános meglepetésre elorozták a bajnoki címet a Vancouver-től, a Winnipeg Jets éppenséggel nem is létezett. Beszéltem már arról a cseppet sem alaptalan babonáról, hogy a bajnok a következő évben általában nem szokott túlságosan fényesen szerepelni. Ahhoz ugyanis a ’90-es évekbeli és a 2010 előtti Detroitnak kellene lenni. A Kings is viszi tovább ezt a babonát (láthattuk szombaton), a Boston viszont nem friss bajnok, tavaly már kibukdácsolták magukat a bocsok.

Néhány név csak az említés szintjén a Bostonból: Zdeno Chara, Tyler Segiun, David Krejci, Chris Bourque, Patrice Bergeron. Ehhez az ötöshöz bármit tennék hozzá, szentségtörés lenne. Na jó, a legfiatalabbról még azért szabad beszélnem, hisz éppen 14 évvel fiatalabb tőlem. A lockout alatt a svájci Biel csapatában 29 meccsén 25 gólt ért el és 40 ponttal zárta az európai kiruccanását a kanadai fiú. Ez nem kimondottan az a bizonyítvány, ami magyarázatra szorulna.

De, hogy miért is olyan nehéz az NHL-ben tippelni, főként az alapszakaszban? Az első meccsét hazai környezetben is simán bukó és ma is teljesen esélytelennek tűnő Winnipeg keretéből sorolok néhány nevet:

Ondrej Pávelec a kapus. 2010. májusában világbajnok volt, ugyanezen év novemberében a hét játékosának választottál az NHL-ben, következő tavasszal vb-bronz a pozsonyi világbajnokságon. Aki követte a lockout alatt az európai bajnokságokat, a cseh Extraligában, a Liberecben találkozhatott vele.

Mark Stuart, aki az NHL-es pályafutását épp a mai ellenfélnél, vagyis a bocsok között kezdte. Le is húzott ott hat évet. 2010-ben igazolt az Atlanta Trashers csapatához, az idény végén pedig úgy tette át a székhelyét Georgiából Winnipegbe, hogy a komplett csapat odaköltözött, így van ismét 7 kanadai klub az NHL-ben. Stuart az amerikai válogatottal U18-as és U20-as világbajnoki címet is szerzett. Fiatal kora ellenére már most is remek védőről van szó.

Jim Slater, egy kiváló center, aki tegnap nyilvánvalóan siratta a főcsoportdöntőjét szívfájdítóan simán elbukó New England Patriots NFL-csapatát, hiszen az édesapja annak idején ott volt a védelem egyik oszlopa a maga aktív sportolói korában. Jim 2005. óta NHL-es. A Trashers draftolta és azóta ragaszkodnak is hozzá; a költözéskor természetes volt, hogy alapemberként viszik magukkal a klub új otthonába. Amikor nem verekedte be magát a csapata a rájátszásba, tagja volt a világbajnokságon induló amerikai válogatottnak.

Alekszej Ponyikarovszkij: a Donbass nagyon megérzi a hiányát, nemigen lesz számukra Ponyikarovszkij nélkül rájátszás a KHL-ben a debütáló évükben.

Antti Miettinen egy olyan támadó, aki az emlékezetes vancouveri téli olimpián bronzéremig jutó finn válogatottnak is meghatározó tagja volt, s ha visszaemlékszünk, a kanadai és az amerikai válogatott mennyire kiemelkedett abból a mezőnyből, akkor a bronzérem értékét igazán jól látjuk. Ha nem jut a Jets idén sem a rájátszásba, megint alapembere lesz a hazai rendezésű vébének.

Andrew Ladd 2X-es Stanley Kupa-győztes (Carolina, Chicago), és a hajdani U20-as világbajnoki címét sem a semmiért osztották.

Olli Jokinen. Össze sem tudnám számolni, hány A-csoportos világbajnokságon láthattuk játszani, de annak utánanéztem, hogy 5 vébé-érem és két olimpiai medál is a birtokában van. … Csak nem bírtam magammal és mégis összeszámoltam: 9 világbajnokságon volt válogatott, amit megtetézett még három olimpiai szerepléssel is.

Nyikolaj Antropovot meg nagy örömünkre láthattuk idén a Barysz Asztanában játszani, de ami ettől még sokkal, de sokkal nagyobb öröm, hogy a lockout miatt csúszik az NHL rájátszása, vagyis az alapszakasz még tart akkor, amikor a budapesti Divízió I-es vébé lesz, így ide nem jön, nem erősíti a kazah válogatottat, jelentősen növelvén ezzel a mi fiaink feljutási sanszait.

Ilyen jó nevekből áll össze a Jets és mégsem lesznek bent a rájátszásban, és mégsem esélyesek ma sem a győzelemre. Ha nem akarom már megint azt mondani a Tipplap olvasóinak a tippem miatt, hogy "bocs", akkor a Bocsokat ajánlom inkább fogadásra. Szóval nálam Boston Bruins – Winnipeg Jets: hazai.

Janicsabi